szabadítsd rám

ne mondd hogy régóta karnyújtásnyira
voltál minden zárat föltörtem minden
ajtót kitártam utcazajnak álcázta magát
az élet nélküled szivárgott el az időből
kitoloncolt idő idegen figura selyembőrén
bolyongtam kalapot sem hordott mélabús
madárijesztő sopánkodott

ne mondd hogy a nyár tömött lombjai között
te voltál a párját hívó gerle a gyökerek
szövedékében te ébresztgetted halottaimat
hogy neked megmentsenek minden szív alakú
kővel nekem üzentél és a délutánok ülepedő
fényében téged kellett volna meglátnom
évezredek logarlécén a kezdetek kezdőpontján
s hogy te voltál a gyulladt szememben érzett
porszem és kihalt napok falvaiban várakoztál
ajkadon egy merényletcsókkal hogy torlaszként
te feküdtél boldognak hitt másodperceim elé

ne mondd hogy az önkívületbe esett tócsák
tükrében fel kellett volna ismerjelek s hogy
fűtött szobámban fakó csönd teleltél át és
amikor a fasor gótikus folyosóján eltűntem
te suttogtál bennem a félelem torokhangján
és a sírásaimmal semlegesített semmiben
az ősz hullafoltos tájain te voltál az életben
tartó bizonyosság s hogy a havas útra a te
képmásod gyalulta egy kamion hideg fénykése

ne hitegess tovább
szabadítsd rám
magad

Kategóriák: Vers.

10 hozzászólás

  1. Bátai Tibor szerint:

    Szépséges ráolvasó.
    Úgy legyen!

    1. Pethes Mária szerint:

      Én is azt mondom, Tibor: úgy legyen 🙂 köszönöm, boldog új évet neked és szeretteidnek!

      1. Bátai Tibor szerint:

        Köszönöm szépen, viszont kívánom!

        1. Pethes Mária szerint:

          ÉN köszönöm egész évi figyelmedet, emberi szavaidat, amik hitet adtak, hogy érdemes… élni, írni… Ölellek

  2. Gősi Vali szerint:

    Nagyon szeretem ezt a versedet is, Marim… Meghatódtam… Csodálatos.
    Ölelésem:
    V.

    1. Pethes Mária szerint:

      Köszönöm, drága Valikám, hogy figyelemmel kísértél egész évben… hogy szívedig juthattak gondolataim. ölellek, boldog új évet kívánva. Marid

  3. Vajdics Anikó szerint:

    “utcazajnak álcázta magát
    az élet nélküled szivárgott el az időből
    kitoloncolt idő”

  4. Nemeti Vas Katalin szerint:

    “sírásaimmal semlegesített semmiben”
    azt a mindenit, de ehelyett lehetett volna bármelyik sor, vagy az egész vers. Nagyon jó képek. Erős, határozott vers és kérés! 🙂 Ölellek és mp. Vacskád

  5. Pethes Mária szerint:

    Drága Vacskamatim, örülök, hogy tetszettek gondolataim, köszönöm, hogy tehettem. Igen, jól érzékeled, meglehetősen határozott a kérés 😀

Vélemény, hozzászólás?