Tag Archives: Vers
Szálanként
Tekinteted öröknyarát, tüzét.
Didergésekből vissza: melegedni.
Arcodat — egyedül lehetséges
arcát a szerelemnek. Tovább
ÉBREDÉSEK
Járkál némán egy éji kertben
Csillagfény olvad, só a sebben. Magára
hagyatva a kemény, botrányhős, nagyhangú
legény. Lakolni kész, megérdemelten. Tovább
Ereszkedő
Ereszkedsz, kaptatás érzetével az
izmokban. Kilököd a lengőajtót, Tovább
Összezavar, kimerít (sikerült megúsznom)
Maga, igen, maga. A nevetséges
esernyőjével a megállóban. Noha
csak szemerkél. Hiába tekergeti
a nyakát. Mióta tudja, hogy figyelem? Tovább
Helyetted is
Asszociációs mező.
Változóban. Ő volt. Eddig.
Ám más közegben már nem ő Tovább
A menet
Valahol messzi, mintha egy csillag —
de csak a képzelet, csak az.
Testetlenné foszlott megannyi ígéret. Tovább
visszajátszás
Sacrum
Vedd birtokba, ami a tied.
Meg fogsz lepődni, amikor utoléred,
akit bensődben kergetsz. Tovább